"Eredj ki a szabadba, ki a földekre, a természetbe, a napfényre.

Eredj, és magadban akard föllelni a boldogságot;

gondolj a benned és körülötted rejlõ sok szépségre,

és boldog leszel."
Anne Frank

Visszament a kisebbik fiam Csehországba dolgozni,

hirtelen elröpült az egy hét amig itthon volt

Sajnos több idõre nem tudott jönni,

mert sok a munka kevesen vannak,

szinte mindenki ezekben az idõben szeretne szabin lenni.

Õ ment, az öcsém és felesége meg jött nyaralni németbõl a Balatonhoz.

Jól kifogták a legmelegebb hetet,

kedden már nálunk hûsöltek a légkondis házban.

Szerda reggel indítom a napot, kávé, laptop, mail, hírek.

Robbanás, a Óbudán, Timár utcában.Szószerint lefagytam....

ugyanis a jó ismerõseink élnek ott.

Nézem a képet, és kicsit megnyugszom....mert szerintem,

õk inkább az utca közepén laknak mint itt elõl, ahol a pusztitás látszik.

Borzalom az egész

Hívom telefonon, minden rendben az ijedségen kivül semmi baj náluk.

Hála az égnek, és szörnyû lehet azoknak akiknek ott ment tönkre mindenük.

Csütörtökön egy napos lazulás a Balatonnál. Nagyon jó volt!

Szombaton nálunk volt a kicsi Boróka.

Még jó hogy pénteken megfõztem

a szombati ebédet mert, annyira menõ-manó,

hogy lehetetlen bármit is csinálni tõle.

Jól lefárasztott bennünket estére.